Továbbra is egyre szaporodnak a túlfogyasztás és a „rosszfogyasztás” tünetei a mai Magyarországon:

• Évről évre több pénzt költünk el év közben és főleg karácsonykor. De tényleg boldogít a fogyasztás? Az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára nőtt az antidepresszánsok használata.

• Egyre többet vásárolunk nem éppen egészséges, agyoncsomagolt, előkészített és mélyhűtött élelmiszereket: csak mélyhűtött pizzára mintegy 4 milliárd Ft-ot költünk évente.

• Miközben a 15–24 évesek több mint harmada napi szinten dohányzik, és az államnak hatalmas költséget jelentenek a dohányzásból eredő problémák, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a BAT Pécsi Dohánygyár nevével fémjelzett nagyelőadót avattak.

• A gyerekeket célba vevő reklámnyomás is fokozódik. Ennek jegyében idén már ők is részt vehetnek a „Reklámzabálók matinéján”. Nálunk progresszívebb országokban betiltják a gyerekeknek szóló reklámozást.

• Folyamatosan emelkedik a tisztítószerek és kozmetikumok forgalma, miközben még mindig nincs alapvető egészségügyi és környezetvédelmi adat a minket körülvevő 80 000 kemikália túlnyomó részéről. Tudományos becslések szerint a fejlett világban az összes megbetegedés akár 25 százalékáért is a vegyi anyagok felelősek; a felnőtt férfiaknak 50 százalékos esélyük van a rákos megbetegedésre; a gyerekek 36 százaléka asztmás és allergiás – és számuk folyamatosan nő.

• Idén több alkalommal is találtak a magyar hatóságok olyan élelmiszereket, amelyekről kiderült, hogy több mint egy százalék génmódosított összetevőt tartalmaznak, és ez egyáltalán nem volt jelölve a csomagoláson. A bevizsgált élelmiszerek körülbelül 30 százaléka tartalmaz génmódosított összetevőt, amelyek élettani hatása még nem kellően ismert.

• Az elmúlt 13 év alatt majdnem megháromszorozódott az ásványvizet ivók száma. Az élelmiszer-fogyasztás stagnálása mellett fejenként és évente 38 literrel iszunk többet belőle, mint 12 évvel korábban. Az ásványvízforgalom növekedésével párhuzamosan évente 20–30 százalékkal nő a felhasznált műanyag palackok mennyisége; évente több mint 1,2 milliárd PET-palack végzi a szemétben.

De jó jelek is vannak:

• Az elmúlt évben 6 százalékkal nőtt a visszaváltható csomagolású sörök piaci részesedése.

• Míg 2000-ben 15 kg/fő volt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, ez a szám 2005-re 49,6 kg/főre nőtt. Közel 4000 gyűjtősziget került kiépítésre 4,5 millió lakost elérve.

• Egyre több bolt, étterem és szálloda dönt a fair trade, azaz a méltányos kereskedelemből származó kávé és tea mellett, sőt idén ősztől már a Köztársasági Elnöki Hivatal is kizárólag fair trade teát és kávét vásárol. Ezek fogyasztásakor biztosak lehetünk abban, hogy termelésük nem a kistermelők és a természet kizsákmányolásán alapszik.

• Továbbra is sokat vásárolunk piacokon, sok esetben közvetlenül a termelőktől. Nyugat-európai társaink millióinak ez már nem adatik meg!
A „Ne vásárolj semmit” nap jó alkalom arra, hogy átgondoljuk, milyen környezeti, egészségi és társadalmi hatása van vásárlói döntéseinknek, illetve milyen jogaink és eszközeink vannak a negatív hatások csökkentésére.

• A „Ne vásárolj semmit” nap alkalmából jelenteti meg a Tudatos Vásárlók Egyesülete A tudatos vásárlók kampány- és bojkottszervezési kézikönyvét, hogy ily módon is hozzájáruljon a fogyasztói aktivitáshoz.

További információ: http://www.nevasaroljsemmitnap.hu/

[forrás: nlc.hu]