A XIV. századig csak a templomokban ünnepelték a karácsonyt.
Az ünnep fénypontja az éjféli istentisztelet volt, amely sokkal vidámabban zajlott, mint manapság. Minden felnőtt és gyerek lámpást vagy égő gyertyát hozott magával.
Luther Márton tette a karácsonyt a gyermekek nagy ünnepévé. Hogy minél emlékezetesebb legyen számukra a Jászolban fekvő Kisjézus, szokásba hozta az ajándékozást.
Eleinte csak apró ajándékokról volt szó: pár almát és diót kaptak.
Csak jó 150-200 esztendővel ezelőtt kezdtek a felnőttek komolyabban gondolkodni a gyerekekről, és
kívánságaikról.
A kislányok legkedveltebb játékai a babák voltak, a fiúkéi pedig az ólomkatonák vagy az állatokkal megrakott bárkák.
A gyerekek karácsonyi kívánságlistája egyre hosszabb lett. Eközben majdnem elfelejtődött a karácsonyi ünnep igazi értelme és a karácsonyi ajándékozás eredeti célja.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
2008.11.01. Időhiány miatt az oldal frissítése szünetel.
"Mert csakugyan, sokan vannak a világon, akiknek a karácsony valóban néhány napi örömet és boldogságot hoz. Sok család, amelynek tagjait messze elsodorta egymástól és szanaszét szórta a nagyvilágban a létért való szakadatlan küzdelem, most újra összekerül és újra összeforr abban a kölcsönös szeretetben és jóakaratban, amelyből a tiszta és zavartalan örömnek olyan bő forrása fakad, s amely olyan összeférhetetlen a világ sokféle bajával és gondjával, hogy a legműveltebb nemzetek vallási meggyőződése és a legvadabb népek durva hagyományai egyaránt a túlvilági élet legfőbb boldogságai közé számítják, az üdvözült lelkek osztályrészének tekintik. Hány régi emléket, hány szunnyadó érzést ébreszt föl bennünk karácsony ünnepe!"/Dickens/
