Egy ajándék éppen annyit ér, amennyi szeretettel kiválasztották. /Thyde Monnier/

Karácsony este van. Manók
és mókusok csöngetyűznek
ezüst dióval.
Te itt állsz álmaim között
diszítve aranyozott útravalóval. /Ágh István/

Karácsony délután
lassan jön az alkony.
Kiváncsiság bújkál
minden gyermakarcon. /Donászy Magda/

Te, szép zöld fenyő,
köszöntünk mi téged!
Hozz örömet mindnyájunknak
és boldog új évet! /Petneki Jenő/

Cinke szeméről
foszlik az álom;
csenget a csengő:
itt a karácsony! /Sarkady Sándor/

Nagykarácsony immár eljő,
érkezik az újesztendő.
Míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik. /Weöres Sándor/

Halld a csengő szép szavát,
Mily vidáman száll!
Fényes titkok ajtaját
Nyitja, nyitja már,

Tárul ajtó, tárul szív,
Zendül a soba:
Tündökölve ott virít
A karácsonyfa! /Elek István/

December az úton
szánkóval szalad,
karácsonyi kedvvel
kincset osztogat.
Piros ünnepet hoz,
fenyők illatát,
hóember a kertben
kicsípi magát! /Fésüs Éva/

Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,
ahány gyertya: mind égjen,
karácsonyi szépségben. /Csanádi Imre/

Karácsonykor
mindenki varázsol,
meglepetés
bújik ki a zsákból,
szekrényeknek
titkos rejtekéből,
édesapám
legmélyebb zsebéből. /Fésüs Éva/

Csinglingi, szól a csengő,
gyertek, fiúk, lányok!
Föl van gyújtva, meg van rakva
A karácsonyfátok. /Benedek Elek/

Angyal zenéje, gyertyafény -
kincses kezem hogy lett szegény?

Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó meleg simogatást. /Áprily Lajos/

A mi kis falunkban,
egy ki fehér házta,
Leszállt a karácsony
Simogató szárnya.

Ahogy elköltik az
Ünnepi kalácsot:
Énekelnek egyet...
Így szokás ez nálok.

Majd kopogás hallik,
A szomszédok jönnek,
Szép jóestét s boldog
Ünneplést köszönnek. /Baja Mihály/

Üzenget a tájnak a tél,
közeleg a kegyes Karácsony.
Az utolsó megtűrt levél
első cicomája a fákon.
Fácánok, őzek, kósza nyulak
ámuldoznak avítt csodákon:

Békével töltözik a völgy,
csönd gyűlik földünkre, bársony, -
egyszer csak, egyszer, angyalok
szállnak alá zizegő szárnyon,
Fehér lesz, fehér lesz, minden fehér, -
kivirágzik minden madárnyom. /Csanádi Imre/

A karácsony akkor szép,
hogyha fehér hóba lép,
nem is sárba, latyakba...
Ropog a hó alatta. /Csanádi Imre/

Karácsonyfa, karácsony!
Nincs is szebb a világon!
Csilingel a csengettyű:
'Szép vagy fenyő, gyönyörű!' /Donászy Magda/

Itt marad most a fenyő.
Itt marad minálunk.
S amíg itt lesz, mindnyájan
ünneplőben járunk. /Gazdag Erzsi/

Kicsiny kunyhóban szeretet,
Szeressétek a gyermeket,
E szent karácsony ünnepén
Önöknek ezt kivánom én. /Karinthy Frigyes/

Ha szűk szoba: hadd legyen szűk szoba.
A szűk szobában is terem öröm,
Gyúl apró gyertya ínség éjjelén,
Ó csak ne legyen sorsom bús közöny... /Reményik Sándor/

És én fenyőtől fenyőhöz megyek
És minden fenyőt megsimogatok.

És megkérdezem: virrasztotok még?
És megkérdezem: hogy aludtatok?

És aztán feltűzöm a szívemet
A legmagasabb fenyő tetejére, -
S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk...
Néked ajánlom égő szívemet... /Reményik Sándor/

Csak kevés holmi van, ami hű marad az emberhez. Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény. És a szülői ház karácsonyfadíszei. /Stephen King/

Karácsonykor az embernek még otthon is honvágya van. /Carol Nelson/

Az ember sosem tudja, mi is az a karácsony, amíg egy idegen országban el nem veszíti. /Ernest Hemingway/

Miért van az, hogy minél drágább egy játék, annál valószínűbb, hogy a gyerek a dobozával akar inkább játszani? /Gene Perret/